A TUDOMÁNY ÉRVE
MAGYARORSZÁGOT NE CSAK AZ UNGARISCHE GULASRÓL LEHESSEN BEAZONOSÍTANI

A XX. századot Budapesten csinálták
(Az európai csatlakozás jó alkalom arra, hogy áttekintsük, a magyar szellem, hogyan hatott a civilizált világra)

Az alcímet a - XX. századot Budapesten csinálták - a NATURE című Nagy-Britanniában megjelenő természettudományi magazinból ollóztam, ahol a 2001. januári számban ezzel a címmel jelent meg egy tanulmány. S volt egy felvezető címe is: GENIUS LOCI - A HELY SZELLEME. Ezt a büszkeségre okot adó közleményt megerősítette bennem az Álmok Álmodói - Világraszóló Magyarok Ganz Millenáris Parki (2001-2002) kiállítás is.
A XX. század kiemelkedő tudósai, Szilárd Leo, Wigner Jenő, Teller Ede, akik elsősorban az atomenergia felszabadításán dolgoztak, tudományos felfedezéseikkel nemcsak a technikai fejlődést segítették, hanem a történelem alakulását is befolyásolták.

2004. május 1-jén hazánk is csatlakozik az Európai Unióhoz. Kétségeink vannak, szorongunk. Van is sok okunk rá. Mégis, vessük le kétkedéseinket, tekintsünk vissza a XX. századra, és csatlakozzunk büszkén, mert ha számvetést végzünk, kimondhatjuk, hogy kreativitásunk, tudományos eredményeink, tudósaink, honfitársaink találmányai, felfedezései sokat lendítettek Európa, Amerika, "a civilizált világ" kerekén.


TUDÓS ELŐDÖK
Akik alapot adtak a gondolkodóknak, a magyar feltalálóknak. A Bolyaiak.
Úgy gondoltam, nem mélyülök el túlságosan a hazai tudománytörténetben, de a XVIII-XIX. század polihisztora Bolyai Farkas (1775-1856) munkássága kiemelendő. Göttingenben GAUSS kortársa. Matematika, fizika, kémia szakos tanár, tankönyvíró drámaíró, akadémikus, feltaláló. GEOMETRIAI kutatásai tették világhírűvé. "Tentamen" (1832-1833) című művében a matematikai tudományt pallérozta, a diákság magasabb fokú, szemléletes, közérthetőbb oktatását sürgette. Sokoldalúságával, új látásmódjával meghaladta korát.
Fia, Bolyai János (1802-1860) a bécsi hadmérnöki akadémián tanult, folytatta apja megkezdett munkáját. Az - APPENDIX - a geometria az a tér igaz tudománya - ebben a geometria kétezer éves problémáját fejtette meg. Munkájának jelentőségét az utókor felismerte. A nem euklideszi geometria megalkotásával a fizika tudomány alapjait is lerakja. Felfedezése nem tartalmazza az EUKLEIDÉSZ-i párhuzamossági axiómáját. (Egy külső ponton át egy egyenessel csak egy párhuzamos egyenes húzható). A valaha élt legnagyobb matematikusok közül is kiemelkedőt alkotott. Jól zenélt, kitünő kardforgató volt, zseninek tartották.
Petzvál József (1807-1891) mérnök,matematikus. Az optika és fényképezés nemzetközi hírű, elismert feltalálója. A többtagú lencserendszer, a Petzvál-féle objektív, számításai alapján készült. Az új Petzval akromatikus objektívnek jobb volt a fényereje, kisebba a torzítása és kisebb az expoziciós ideje. A portréfényképezésben, a vetítéstechnikában forradalmi a munkássága. A Voigtlander cég 1850-től gyártotta az Ő optikájával termékeit. Sokoldalú kutató, foglalkozott akusztikai, ballisztikai, világítástechnikai kutatásokkal. Tanított Pesten és Bécsben tanárként és professzorként is.


A NEMZET PÉLDAKÉPEKET TEREMTETT
A XIX. századot a nyelvújítás, a hídépítés, a vasúthálózat, a gőzgépek, gőzmozdonyok, a villamos berendezések megjelenése alakítja.
A XIX. század vége és a XX. század eleje az 1867-es kiegyezést követő kor kultúrtörténete az iskolák, az oktatás, a tudomány fejlesztése a legnagyobb magyar, SZÉCHENYI ISTVÁN gróf életművének, (a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, LÓVERSENY, LÓTENYÉSZTÉS, NEMZETI CASINO, HAJÓZÁS, LÁNCHÍD, ALAGÚT, HAJÓGYÁRTÁS, FOLYÓSZABÁLYOZÁS, stb.) a folytatása.
A reformkor utáni időszakban követői, a legnagyobb magyar követői a nemzetállam intézményeinek kialakítói PEST-BUDA VÁROS LÉTESÍTMÉNYEINEK megvalósításáért ténykedtek. Várost fejlesztettek, építettek. Megépült a kontinens első kéregvasútja, a kisföldalatti.
A millenniumra való készülődés jegyében épült létesítmények tekintélyt adtak az országnak.
Sok kiváló teljesítményről, emberről kellene írni, de minden áttekintés szubjektív.
A kor kiemelkedő személyiségei a századforduló körül alkottak, többen akkor születtek. Tanáraik a mintaiskoláknak nevezett gimnáziumokban, az egyéniségekből tudósokat neveltek Magyarországnak, a világnak. Ilyenek például a Fasori Evangélikus Gimnázium, az egyetem melletti Minta Gimnázium, később a Fazekas és az Apáczai Gimnázium. Iskolatársként Wigner Jenőnek (1902-1995) és Neumann Jánosnak (1903-1957), ugyanaz volt a matematikatanára (Rácz László) a Fasori Evangélikus Gimnáziumban.


A MŰVÉSZET, A TUDOMÁNY KOVÁSZA
A századforduló művészeti irányzata, a szecesszió (art nouveau, jugendstil) a vas, az üveg, a kerámia díszítő kombinációja Európa örömét sugározta.
A művészet, az építészet, a festészet új iránya a technikai civilizáció robbanása is Európát dicsérte. E korszak a művészet, a tudomány mellett a feldolgozóipart, a kézművességet (kovácsoltvas, ólomüveg stb.) is inspirálta. Jelentős ipari vállalat lett a GANZ és Tsa. és az EGYESÜLT IZZÓ (Tungsram) is.
A kirobbanó fejlődésnek első szakasza az 1930-as évekig figyelhető meg, amikor is a politikai változások, a nácizmus megjelenése miatt sok tudós hagyta el Európát, főleg Németországból és hazánkból. Amerika a szabadság földje csábította őket, különböző egyetemekbe, kutatóintézetekbe. Amerika tudományos élete pezsgésnek indult.


A SZÁZADON ÁTÍVELŐ TELJESÍTMÉNYEK

Eötvös Loránd (1848-1919)
A MAGYAR TUDOMÁNY, a fizika önzetlen alakja volt Eötvös Loránd.
A szabadságharc évének szülötte, forradalmi elmével, felismerésekkel tette ismerté nevét. Háromszor jelölték fizikai NOBEL-díjra, amelyet a bizottság nem ítélt meg számára. Bár az egyik alkalommal, 1814-ben nem ő, de egy másik magyar, Bárány Róbert orvos, orr-fül gégész, hadifogságát töltve kalandosan megkapta.
HÍRES GRAVITÁCIÓS KÍSÉRLETEIVEL GAZDAGÍTOTTA A TERMÉSZETTUDOMÁNYT.
A családi háttér, a szellemi támogatás adott volt számára. (Apja EÖTVÖS JÓZSEF író, költő, államférfi az első alkotmányos kormány, a BATTHYÁNY-kormány minisztere.)
A budapesti egyetem után HEIDELBERGBEN tanul, tanárai: BUNSEN, KIRCHOFF, HELMHOLTZ, amely nevekhez, mint tudjuk fizikai, kémiai törvények kötődnek.
EÖTVÖS felismerte az oktatás, az iskolai nevelés fontosságát is. Híressé vált tanárok, művészek, tudósok kerültek ki az 1895-ben édesapja emlékére alapított EÖTVÖS KOLLÉGIUM falai közül. Több felfedezése mellett a világhírt az Eötvös-inga, más néven torziós-inga hozta meg. 1909-ben kimutatta a tehetetlen tömeg- és a súlyos tömeg azonosságát. Mérni tudta a mélyben lévő rétegek tömeg- és sűrűségviszonyait.
A műszer nyersanyagkutató eszközzé lépett elő. A magyar kutatók 1930-ban megtalálták a TEXAS-i olajmezőket, majd VENEZUELÁBAN, IRAKBAN és IRÁNBAN az olajmezők feltárásában végeztek eredményes méréseket. Ma is ezek a térségek, ezek az országok a világ legnagyobb olajkincsének birtokosai, olajkitermelői.
Személyes élmény is köt az Eötvös-ingához. Amikor NEW-YORK-ban jártam, és meglátogattam az ENSZ-palotát, bizsergett a vérem, miközben az óriási Eötvös-inga működését szemléltem.
EÖTVÖS LORÁND tudományos tevékenysége ismert, elismert. Fontos szerepet játszott Albert Einstein relativitáselméletének felfedezésében is. Einstein elismerése 1919-ben, EÖTVÖS halálakor így hangzott el a nekrológjában: "A FIZIKA EGYIK FEJEDELME HALT MEG".
Eötvös Loránd dolgozott egyetemi tanárként is. Tudományos munkássága elismeréseként több éven át (1906-ig) a TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKE volt.
Nevével fémjelzett ma is az EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, az ELTE.

Gábor Dénes (1900-1979)
KLASSZIKUS, SOKOLDALÚ MÉRNöK. A holográfia területén végzett munkásságáért 1971-ben megkapta a Nobel-díjat. Középiskoláit a Markó utcai főreálban végezte. Elektromérnöknek tanult. A TUNGSRAM (Egyesült Izzó, ma GENERAL ELECTRIC) kutatójaként szabadalmaztattja egyik találmányát, a takarékos plazmalámpát. Tanul és dolgozik Németországban, Angliában, 1927-ben doktorál. 1937-ben Angliában letelepedett le. Elektron-optikai kutatással, információelmélettel foglalkozott.
1947-ben kidolgozza a holográfia elvét. Ekkor még nen volt koherens fényforás (lézer), de 1962-ben, mikor felfedezték, az érdeklődés középpontjába került. Az Imperial College elektronoptikai professzora, szabadalmak birtokosa. Sokoldalú, a fizika, elektronika, informatika, távközlés fejlődését meghatározóan befolyásolta. Több évtizede kidolgozta a lapos tévékészülékek elvét is. Magyarsága áthatotta az egyetemét, az 1956-os menekültekkel emberségesen törődött. Gyűjtést, menekült táborokat szervezett, tolmácsolt, szabályzatokat fordított magyarra. Anglia figyelme ekkor, a szuezi csatorna körüli eseményekre koncentrálódik, de GÁBOR docens javaslatára, közbenjárására, NAGY-BRITANNIAI REKTORI KONFERENCIA 150 magyar egyetemi hallgató továbbtanulását biztosította. Az ösztöndíjak, tandíjak fedezetét a Lord Mayor alapítvány teremtette meg. Nemzetközi tekintélyét, díszdoktori elismertséget: anglia, olasz, francia, magyar, USA, stb. intézetei, akadémiái, egyetemei részéről is élvezhette.

Greguss Pál (1921-2003)
NASA- és Jedlik Ányos-díjas tudós. Vegyész és természettan-vegytan szakos tanár. Tatabányai évei után, ultrahangkutatással foglalkozik. Változatos, művészetekkel átszőtt élete, tudományos munkái kapcsán tanácsadó Indiában, vendégprofesszor a NEW YORK Medical College-ban (1969-1973), majd az NSZK-ban Darmstadtban (1973-1976). Hazatérve a BME Alkalmazott Biofizikai Laboratóriumának igazgatója (1976-1986). Új ötletének akkor még fánk- vagy toroid lencsének nevezett optika első darabjának megvalósításán dolgozott.
Én, mint tisztelője, munkásságának az 1980-as évektől ismerője, és a PAL optika megszületésének bábája ma is remélem, a XXI. század diagnosztikai, méréstechnikai, hadtudományi kutatói több innovatív eszközt fejlesztenek ki a panorámaoptika felhasználásával.


A SZÁMÍTÓGÉP ÉS A MAGYAROK
Hogyan kerültek a teremnyi méretű számítógépek az asztalra? Ha a "PROCESSZOR" beszélni tudna...
... és megkérdeznénk mitől, és hogyan tud a számítógépipar folyamatosan fejlődni. akkor sok magyar kutató nevét lehetne előhívni a hardverből. A számítógépek programnyelve angol, angol nyelven értenek, de az „elvük”, a „lelkük”, a működtető operációs rendszer, az „input”, a sok betáplált információ, a rendszerelmélet alkalmazása használatának kidolgozói folytán magyar.

A számítógép elvét Neumann János (1903-1957) vegyészmérnök-matematikus alkotta meg. Munkásságával gazdagította még a kvantumfizikát, a logikát, a hadtudományt, a meteorológiát. Kidolgozza a játékelméletet, ami gazdasági tevékenységek elemzését szolgálja. Politikai döntések is születtek, a stratégiai elemzésekből, pl. egy szimuláció végén eldöntötték az USA nem támadja meg Kínát. Az elméjét nagyra tartók idegen bolygóról érkező, magasabb rendű félistennek tartották. Hans Bethe Nobel-díjas fizikus méltatta Neumann tudását, munkásságát. 1932-ben, a „Kvantummechanika matematikai alapjai” c. műve alapján a legnagyobb fizikusnak is tartották a matematikusként Göttingenben kutató David Hilbert professzor fiatal tanársegédjét. A Nobel-díjas Wigner Jenő iskolatársa, barátja. Számos díj, kitüntetés, díszdoktori cím birtokosa volt.
Sikerekről lehet beszámolni itthonról is. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1958-ban Kozma László (1902-1983) elkészítette az első relés elektromos számológépet.
A fejlődés megállíthatatlan, s azért, hogy a gépek okosodjanak, egyre jobb szolgáltatást nyújtsanak, több magyar feltaláló munkáját beléjük táplálták. Kemény János (1926-1992) a budapesti Berzsenyi Gimnázium diákja Amerikában, Princetonban végzett és rövid ideig Einstein asszisztense az egyszerű, de nagyszerű Basic-et az első közérthető programnyelvet dolgozta ki. Az ő találmánya a viharos gyorsaságú levelezés megalkotása, a ma emberének óriási segítsége, a számítógépek "e-mail" kommunikációs rendszere is.
A tehetséges milliárdos Bill Gates vagyonát és a Microsoft céget az egész világ csodálja, támadja, de kevesen tudják, hogy egy magyarnak is köszönheti kirobbanó sikereit, ifj. Simonyi Károlynak. 1980-ban Bill Gates főmérnöki állást kínált Charles Simonyinak (ifj. Simonyi Károly), az 1966-os magyar emigránsnak. Ő elfogadja, és elindít egy tudományos, üzleti, vállalati és egyéni karriert. A budapesti II. Rákóczi Ferenc gimnázium volt tanulója (17 éves korában érettségizett) a sokáig fogalomnak számító Xerox cégnek volt a munkatársa. Főmérnökként, kutatásvezetőként, a Microsoft operációs rendszerét kellett kidolgoznia. (Apja id. Simonyi Károly Kossuth- és Állami díjas kandidátus, professzor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára volt.) Ifj. Simonyi fejlesztette ki a Word szövegszerkesztő programot. Jabe Blumentallal az Excel és a "Mc Gregorral" a Windows programokat, s vitte fel az égig a Microsoftot. Ennek az időszaknak az eredménye még a Macinthos grafikai program, a nyomdákban alkalmazott számítógéphez, amelynek megalkotása egy tudós-triumvirátus, Simonyi, Gates, Steve Jobs műve. A Microsoft fejlesztői gárdáját, aranycsapatát Charles Simonyi már elhagyta, és új utakat jár, új feladatok fogalmazódtak meg számára. Őt követte a magyar iskola egy újabb szereplője (aki 20 évvel később, 1999/2000-ben lett Bill Gates kutatásvezetője) Lovász László Wolf-díjas matematikus, több Diákolimpia győztese személyében. A konkurencia, az IBM sikereit is egyengette egy magyar agy. Ő Béládi László Antal repülőmérnök, aki műegyetemi diplomával a zsebében két évtizeden át írányította a híres cég szoftverfejlesztését. Tanulmányai, szakcikkei világra szóló ismertséget, elismerést hoztak számára. Egy 1956-os emigráns, Gróf András a Madách Gimnáziumból Amerikában Andrew Grove néven lett sikeres. Az informatikai forradalom, a gépek fejlődésének, a személyi számítógépek, a laptopok piaci megjelenésének kimagasló szereplője. 1968-ban megalapítja az Intel processzorgyártó céget. Elkészítik a 286-os, a 386-os, a 486-os és a Pentium mikroprocesszorokat. Ezzel elindult a személyi számítógépek, a PC-k fejlődésének korszaka. Teljesítményéért 1997-ben, az USÁ-ban az "Év emberének" választották (Time magazin).
Roska Tamás (1940-)
Roska Tamás és csoportja a CNN (Celluláris neurális hálózat),a képfeldolgozó rendszer, a retinaszerű konstrukció kifejlesztője.
Szemünk a látás, a képfeldolgozás (látórendszerünk),a neuronok kapcsolódása egymáshoz, a szomszédokhoz. Az analógiai vizuális mikroprocesszorok nagy teljesítményre képesek a látással kapcsolatban. Bizonyos orvos-diagnosztikai, biztonságtechnikai alkalmazásunk, sok innovatív termék piacra kerülését jelenthetik.


ORVOSTUDOMÁNY-GYÓGYÁSZAT

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas 1937
A C-vitamin, az aszkorbinsav feltalálója, a szegedi paprika jó alapanyagnak bizonyult számára. Tudósaink közül a legismertebb, talán azért, mert hosszú életet élt, vagy azért, mert amikor megkapta még itthon élt és dolgozott, vagy azért, mert a szegedi évei fogalommá tették nevét. A Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd orvosnak tanult. A pesti Tudományegyetem után tanulmányutakkat tesz, Prága, Berlin, Groningen, London, Cambrige az állomásai. Cambrigeben kémiából is doktorál. 1930-ban a szegedi biokémiai tanszék vezetője lesz. 1948-tól az Egyesült Államokban élt, a rákbetegséget kutatta.

Békésy György (1899-1972)
Nobel-díjas 1961-ben. Fizikus, érzékszervkutató. A hallást, látást, ízlelést, szaglást, bőrérzékelést, viselkedést vizsgálta. Az érzékszervek működése közötti információról kialakított elmélete szerint különböző érzékszervi tevékenységek azonos módon folynak le, nemcsak az idegvezetés mechanizmusa szempontjából, hanem az információk tudomásulvétele és feldolgozása szempontjából is.

Győrffy István (1912-1999)
Szemorvos-kontaktológus. A kitűnő technikai érzékkel rendelkező szemész a kontaktkagyló fejlesztések után a világon elsőként készített préseléses eljárással kornea lencsét. (Csak a szaruhártyára illeszkedő kemény kontaktlencsét.) Alapanyagul a plexiüveget használta miután megállapította, hogy a pilóták szemsérüléseinél a plexi nem okozott a szembekerülve idegen testérzést. A kísérletek után szükség volt az optikai háttér megteremtésére. A kontaktlencsegyártás présszerszám sorozatát Pálvölgyi János optikai csiszoló készítette. A nagy pontosságú présfelszínek (0,001) pontossággal és (0,05) méretemelkedéssel készültek. Az 1950-1960-as években innovatív technológiaként több nemzetközi elismerést kiérdemelt. (Brüsszeli Világkiállítás - aranyérem, San Francisco - aranydiploma) stb.

Selye János (1907-1982)
Selye János kutatóorvos fiziológus a stressz-distressz, élettan betegségszindrómák kutatója. Megállapítja, ha a szervezet saját védelmi készültségét a stresszel szemben felerősítik, elősegíthető a betegségek leküzdése.

Pető András (1893-1967)
A róla elnevezett Pető Intézetben a konduktív (rávezetés) nevelési módszer, a mozgássérültek rehabilitációjának forradalmasítója. Orvos-pedagógusként 1945-ben a háború után fejlesztette ki a nevelési módszerét. Szemléletével az idegrendszeri károsodások esetére nem ismert reménytelen esetet. Elismerve az intézet munkáját, nemzetközi érdeklődés is körül veszi az intézetet.

Hegedűs Ramon (1982-)
Az Excimer lézer alkalmazása jelen van a szemészetben, a lézersebészetben, de a mikroelektronikában is. A lézer mikroszkopikus méretben robbant le részecskéket adott felületekről. Hegedűs Ramon fiatal feltaláló a fotoabláció folyamatát gyorsfényképezéssel és számítógépes programmal teszi láthatóvá.

Ábrahám György (1948-) és Wenzel Klára (1939-)
A színtévesztést korrigáló szemüveg világszabadalma Ábrahám György és Wenzel Klára gépészmérnökök (BME) nevéhez fűződik. A lencsékre felvitt mikrorétegekkel olyan színszűrő szemüveg készíthető, amivel a retina hibás receptorain, a normális receptor fényérzékelése alakul ki. Colorite néven amerikai-magyar vegyes vállalat alakult a szabadalom elterjesztése érdekében. Ma már új utakon keresik az ötlet megismertetését.


LOGIKAI-JÁTÉK DESIGN

Rubik Ernő (1944-)
A Bűvös kocka és egyéb logikai játékok tervezője. 1975-ben a fél világ forgatta találmányát, a színes kockát. A világ másik fele hamisította, mert az irányított gyártókapacitás nem tudott eleget készíteni a világsikerű játékból.
A Bűvös kocka, a "Rubik cube" zenei világslágert is szült, amelyet Európa-Amerika rádiói sugároztak. A játék milliókat szórakoztatott.
A magyar, sőt a világ kultúra része lett. Sikerét igazolja, hogy 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art felvette és kiállította design-gyűjteményébe. (Apja, id. Rubik Ernő mérnök, repülőgéptervező.)

Konstruktörök, hírneves személyíségek
Wigner Jenő a világ első atomreaktorának volt a tervezője és beindítója (Nobel-díjas).
Szilárd Leo az atomreaktort szabadalmaztatta, az atommaghasadás, láncreakciót indíthat el.
Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója, a csillagháborús stratégia képviselője. Reagan elnök tudományos tanácsadója szakértők szerint a nevével fémjelzett stratégiai védelmi kezdeményezés miatt a béke, békesség megteremtője, a fegyverkezési verseny feladására késztette a Szovjetuniót.
Elismerések Magyarország részéről: Magyar Köztársasági Érdemrend (1994), Corvinlánc (2001)
Kandó Kálmán (1869-1931) A GANZ gyár - villanymotor, villamos gép - mozdonykonstruktőre. A Monarchia jelentős gépiparához szállították villanymotorjait. Nemzetközi érdeklődés is mutatkozott a villamos vontatásban benyújtott szabadalmai iránt. Svájc és Olaszország is alkalmazta az új KANDÓ- féle vasútvontatási technikát. Megépítették a világ első villamosított vasúti pályáját Budapest–Hegyeshalom között, amin Kandó-féle villanymozdony vontatta a szerelvényeket.
A FORD Autógyár vezető tevezője Galamb József (1881-1955) megalkotta a FORD "T" modelt. Szériatermeléssel 15 milliót gyártottak belőle. "T" modell lett az első népautó.
A GANZ GYÁR villamossági osztályán Déri-Bláthy-Zipernowszky feltalálta és szabadalmaztatta a transzformátort.
A golyóstoll (a biro pen) feltalálója Bíró László József (1899-1985) újságíró. Az elsőt 1931-ben készítette el, és BNV–on mutatta be. Angolszász területeken a golyóstoll Bíró nevét őrzi.


NOBEL-DÍJAS MAGYAROK:

Lénárd Fülöp 1905 Fizikai

Bárány Róbert 1914 Orvosi (1916-ban vette át)

Zsigmondy Richard Adolf 1925 Kémiai

Szent-Györgyi Albert 1937 Orvosi

Hevesy György 1944 Kémiai

Békésy György 1961 Orvos-élettan

Wigner Jenő 1963 Fizikai

Gábor Dénes 1971 Fizikai

Friedman Milton 1976 Közgazdasági

Polányi János 1986 Kémiai

Wiesel Elie 1986 Béke

Harsányi János 1994 Közgazdasági

Oláh György 1994 Kémiai

Kertész Imre 2003 Irodalmi


ZÁRÓGONDOLAT:
A XX. Század áttekintése, a fejlődéstörténet, a technikai civilizáció gyors tejedése, az információáramlás sebessége, az EURÓPAI, AMERIKAI EGYETEMEK elérhetősége a XXI. századra reményt adhat arra, hogy a tudás alapú társadalom megerősödik.
Az EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS, a nyelvismeret elvárása és elérthetősége, a határok átjárhatósága, nyitottsága, az iskolarendszerek fejlesztése, a tehetséggondozás, kedvet adhat a fiataloknak, hogy a XX. század mintájára ismét erőfeszítéseket tegyenek, egy síkeres magyar modell felépítésében.
A lélek és morális tartás erősítése, a pozitív gondolkodás, egymás sikereinek elismerése, annak öröme, az arcra kiülő mosoly, a tenni akarás legyen a XXI. század új generációjának magatartás formája. A gondolatok, "A tudomány érve" szüljön fiatalos lendületet, hogy hazánk az Európai Unió országai között elinduljon egy új úton, a bátor ötletek kezdeményezések útján, ahol a társadalom segíti az ötletek, az újítások, a szabadalmak megvalósítását.


FELHASZNÁLT IRODALOM:

Álmok Álmodói Világraszóló Magyarok,GANZ Millenáris Park 2001/2002.

Smil, Vaclav: Genius Loci, The twentieth century was made in Budapest (Nature, 2001).

Bödök Zsigmond: Nobel-díjas magyarok.

Novofer Alapítvány: Gábor Dénes díj 2003.

Természettudományi Közlöny: Természet Világa 2000. II. Különszám.

Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete XIX. század.

Britannica Hungarica.


Szerző : Tóbiás György, 2004 (átvettük az OPTIKAI MAGAZIN 2004. májusi számából)